Európa nem várja ölbe tett kézzel Trump agresszióját - bevethetik az új védelmi fegyvert

Az amerikai elnök által eddig bejelentett büntető intézkedések az európai kereskedelmi többlet letörését célozzák. Ilyen sufficit valóban létezik, de a megoldás nem fajulhat kereskedelmi háborúvá a két szövetséges tömb között.

Egyre nagyobb támogatottsága van az EU-ban annak a francia javaslatnak, amely a blokk legerősebb védekező és reagáló kereskedelmi eszközeit kívánja aktiválni Trump vámtarifáira válaszul.

Az amerikai elnök sokkoló fenyegetése, miszerint 30%-os vámot vet ki az EU-ra, egyes tagállamokban megújult erőfeszítéseket vált ki a kemény ellenállás és visszavágás érdekében, ha kudarcot vallanának a kereskedelmi háború elkerülését célzó kísérletek.

Franciaország feltehetően aktiválja a blokk legerősebb kereskedelmi fegyverét, az úgynevezett kényszerellenes eszközt.

Az eszköz széleskörű felhatalmazást ad a tisztviselőknek megtorló intézkedések megtételére, beleértve az amerikai technológiai óriásokra kivetett új adókat, az amerikai beruházások célzott korlátozását és az értékes uniós piachoz való hozzáférés korlátozását. Több európai főváros is elővette a fegyvertárból ezt az intézkedést. Mindez ad némi adut Maroš Šefčovič kereskedelmi biztos kezébe, aki közben Washingtonban próbál békésebb megállapodásra jutni.

A jelenlegi adatok valóban korrekcióra szorulnak

Mi ez a fegyver?

Az Anti-Coercion Instrument - ACI, azaz a kényszerellenes eszköz az Európai Unió új eszköze, amelyet 2023-ban hoztak létre annak érdekében, hogy megvédje az EU-t és tagállamait a gazdasági kényszerítéstől, különösen harmadik országok részéről. A lépés válasz volt olyan incidensekre, mint például Kína litvániai nyomásgyakorlása, miután Vilnius szorosabb kapcsolatokat ápolt Tajvannal.

Az ACI célja, hogy elrettentse a harmadik országokat attól, hogy politikai vagy gazdasági célból gazdasági nyomást gyakoroljanak az EU-ra vagy bármely tagállamára. Az eszköz lehetővé teszi az EU számára, hogy gyorsan reagáljon ilyen helyzetekre: először tárgyalással és diplomáciai nyomásgyakorlással, de ha ez nem vezet eredményre, akkor szankciókat, például kereskedelmi korlátozásokat, vámemelést vagy beruházási tilalmakat is bevezethet.

Ki dönt az eszköz bevetéséről?

Az ACI alkalmazása és végrehajtása az Európai Bizottság kezében van. Az intézkedések meghozatalához a tagállamok minősített többségi döntése szükséges, ami viszonylag gyors és rugalmas fellépést tesz lehetővé az olyan fenyegetések ellen, amelyek az EU gazdasági szuverenitását vagy politikai mozgásterét próbálják korlátozni.

Ezt az jelenti, hogy eleve kizárják a lehetőségét annak, hogy a kényszerintézkedéseket valamely tagállamok megvétózzák.

Az eszközt eddig nem alkalmazták, de most erős az esélye, hogy elő kell venni a fegyvertárból. Különösen azután, hogy az új uniós költségvetést több oldalról érik bírálatok.

Németország órákkal azután elutasította az Európai Bizottság 2 billió eurós költségvetési javaslatát, hogy Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke bejelentette azt. A csomag célja, hogy számos kihívást kezeljen, a növekvő globális gazdasági versenytől a megnövekedett védelmi igényekig. A bizottság megerősítette Ukrajna támogatására szolgáló 100 milliárd eurós alapot is. Németország az Unió amerikai mérlegének 35 százalékáért "felel".