Európa Európai hírek Befagyasztott pénzek: Orbán trükközésétől tartanak EP-képviselők
A Kohéziós Alapoknál lazábban kezelnék a fel nem használt pénzek átcsoportosítását. Több EP-képviselő attól tart, a szabályt kihasználva milliárdokhoz juthat hozzá Orbán a befagyasztott forrásokból.
Az európai parlamenti képviselők megpróbálják megakadályozni, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök hozzáférjen a zárolt uniós forrásokhoz az uniós kohéziós alapok félidős felülvizsgálata után.
A felülvizsgálat célja, hogy a korábban fel nem használt forrásokat átcsoportosítsák és elköltsék védelmi célokra az EU hétéves költségvetési időszakának második felében.
Több EP-képviselő is azt állítja az Euronews-nak, hogy a magyar kormány az átcsoportosítás segítségével feloldhatná a Bizottság által korábban zárolt pénzek egy részét anélkül, hogy teljesítené az akadémiai szabadságra vagy az LMBTQ-jogokra vonatkozó uniós feltételeket. És vannak arra utaló jelek, hogy a kormány már tett is ilyen próbálkozást.
Magyarország már kérte a kohéziós alapok átcsoportosítását
Daniel Freund német zöld-párti EP-képviselő az Euronews-nak elmondta, hogy a magyar kormány már 160 millió eurót kapott a korábban befagyasztott pénzekből, és további 600 millió eurót szeretne lehívni. Ez utóbbi elbírálása folyamatban van.
"Orbán Viktor ismét játszadozik. Megpróbál pénzt átcsoportosítani a befagyasztott alapokból olyan borítékokba, amelyekből kivehető a pénz. Amíg Magyarország nem állítja helyre a jogállamiságot, egyetlen centet sem szabad felszabadítani. Ha ezt nem sikerül megakadályozni, Orbán akár 1,68 milliárd eurót is feloldhat. A Bizottságnak ezt nem szabad megengednie" - mondta Freund.
Az Euronews nem tudta ellenőrizni azt az állítást, hogy 160 millió euró befagyasztott pénzt fizettek ki Magyarországnak. A Bizottság nem kommentálta Magyarország friss 600 millió eurós követelését.
"Felkérjük a tagállamokat, hogy igazítsák és módosítsák kohéziós programjaikat, hogy azok megfeleljenek a Bizottság új prioritásainak. Ez egy folyamatban lévő gyakorlat, mint más tagállamok Magyarország, részt vesz ebben, de mivel még nem zárult le folyamat, nem tudok megerősíteni semmilyen számadatot vagy összeget" - mondta Maciej Berestecki, a Bizottság szóvivője, hozzátéve, hogy minden ilyen kifizetéshez a Bizottság előzetes hozzájárulása szükséges.
A magyar kormány megkeresésünkre nem volt hajlandó kommentálni az ügyet, mondván, hogy a kohéziós alapokkal kapcsolatos tárgyalások folyamatban vannak.
A Bizottság megnyugtatná az aggódó EP-képviselőket
Az Európai Bizottság korábban igyekezett megnyugtatni az EP-képviselőket, azzal, hogy az újabb kifizetéseknél is kiemelten kezelik a jogállamiságot.
"Ha a feltétel és a rendelet hatályban van, és ha az adott eszköz alapján befagyasztották a forrásokat, akkor biztosak lehetnek abban, hogy ezekhez a forrásokhoz nem lehet hozzányúlni, nem vonatkoznak ezekre a kohéziós politika keretében meglévő esetleges rugalmasságok" - mondta Ujvári Balázs, az Európai Bizottság szóvivője az Euronews-nak.
Raffale Fitto, a Bizottság alelnöke pedig levelet küldött az Európai Parlament felzárkoztatással foglalkozó REGI bizottságának, amelyben világossá tette, hogy a Berlaymont nem fog zöld utat adni a korábbi befagyasztások hatálya alá tartozó kifizetési kérelmeknek.
"A Bizottság továbbra is elkötelezett a jogállamiság betartásának biztosítása mellett az alapok végrehajtása során, és a közös rendelkezésekről szóló rendelettel (CPR), a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendelettel és a félidős felülvizsgálatról szóló rendelet rendelkezéseivel összhangban fogja értékelni a program módosítására irányuló kérelmeket" - írta Rafaella Fitto a Parlament honlapján közzétett levelében.
A képviselők a jogi garanciák hiányára figyelmeztetnek
Tineke Strik holland képviselő, aki egyben a Parlament Magyarországgal foglalkozó jelentéstevője is, azt mondta, hogy ez a nyilatkozat nem tekinthető jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalásnak, és Magyarország a hatályos rendelet kiskapuit kihasználva juthatna pénzhez.
Daniel Freund egy másik lehetséges kiskaput is említett, amelyet Magyarország kihasználhatna, azt állítva, hogy egy legfeljebb 8%-os átcsoportosítás a Bizottság engedélye nélkül is lehetséges.
Júniusban a Parlament REGI bizottsága javasolta, hogy nyissák meg a Kohéziós alapok kifizetését szabályozó rendeletet, és szigorítsák a szabályokat. De ez jogi okokból és a Tanács ellenkezése miatt nem volt lehetséges.
Dobrev Klára, a DK európai parlamenti képviselője szintén úgy véli, hogy a félidős felülvizsgálat nem nyújt elegendő biztosítékot.
"Miután alaposan megvizsgáltuk az uniós költségvetés félidős felülvizsgálatának témáját, arra a következtetésre jutottunk, hogy nem lehetünk elégedettek az Európai Bizottság kötelezettségvállalásával. Von der Leyen és az Európai Néppárt 2022-ben és 2024-ben is "választási ajándékot" adott Orbánnak. Hiába volt az ígéret, ennek lehetőségét most sem zárták ki. A világ szeme rajtuk lesz, és a miénk is, hogy vajon betartják-e a szavukat. De ez a garancia nem mondható elégségesnek" - mondta Dobrev az Euronews-nak.
Dobrev egyike volt annak a 8 képviselőnek, aki a REGI bizottságban szerda délután a félidős felülvizsgálati javaslat ellen szavazott. A többség azonban - 27 igen szavazattal és 5 tartózkodással jóváhagyta a szöveget, így az a jövő héten a plenáris ülés elé kerül, ahol valószínűleg elfogadják.
A magyar pénzek nagy részét Brüsszel jogállamisági aggályok miatt zárolta
Ha Magyarországnak sikerülne felszabadítani a kohéziós források egy részét, amelyeket korábban jogállamisági és korrupciós problémák miatt zároltak, az komoly siker lenne Orbán Viktor miniszterelnök számára.
Az EU összesen 18 milliárd eurót zárolt a 28 milliárd euróból a jogállamisági mechanizmus aktiválásával a korrupciós aggályok, illetve a kohéziós alapok esetében az EU alapvető jogainak megsértése miatt. Itt Magyarországot arra kérték, hogy biztosítsa az akadémiai szabadságot, a melegjogok védelmét és a menekültek jogainak tiszteletben tartását is.
Több EP-képviselő emlékeztetett arra, hogy az EU nem zárkózik el az alkuktól Orbán Viktorral. Még 2023 decemberében az Európai Bizottság 10,2 milliárd eurót szabadított fel a korábban befagyasztott kohéziós alapokból Magyarország számára, napokkal egy kulcsfontosságú uniós csúcstalálkozó előtt, amelyen Orbán Viktor végül feladta a vétóját az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós segélycsomag ügyében.
Akkor több európai parlamenti képviselő azzal vádolta meg az EU-t, hogy titkos alkut kötött Budapesttel, és perrel fenyegette meg a Bizottságot. És ez a lehetőség a háttéralkukra szerintük erős jogi garanciák hiányában a jövőben is megmarad.
