EU-csúcs Dániában: csak Magyarország ellenezte Ukrajna uniós csatlakozását

2025.10.02

Az Európai Bizottság most finomhangolja a védelmi ütemtervet, amelyet két hét múlva tesz közzé, mielőtt a vezetők újabb csúcstalálkozóra hívják össze a döntéshozatalt.

A Koppenhágában szerdán összegyűlt uniós vezetők "széles körű támogatást" adtak a drón- és a drónellenes technológia fejlesztésének felgyorsítására, valamint az Ukrajnának nyújtott kölcsönökre szolgáló, befagyasztott orosz eszközök felhasználására irányuló javaslatoknak.

"A vezetők széles körben támogatták az Európa biztonságát erősítő, elsőbbséget élvező zászlóshajóprojekteket, köztük az európai drónfalat és a keleti szárny megfigyelését" - mondta Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke a dán fővárosban tartott informális találkozó végén újságíróknak.

A találkozót megelőzően - amelyre a Lengyelországban, Észtországban, Romániában és Dániában elkövetett légtérsértések sorozata után került sor - az Európai Bizottság egy úgynevezett hatóköri iratot (Scoping Paper-t) tett közzé, amelyben egyebek mellett négy olyan kiemelt projektet vázolt fel, amelyeket véleménye szerint sürgősen finanszírozni és végrehajtani kell. Ezek közé tartozik egy európai drónfal, egy keleti szárnyőrség, egy légvédelmi pajzs és egy védelmi űrpajzs.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök, aki európai kollégáit látta vendégül, szintén úgy nyilatkozott, hogy a Bizottság javaslatai "széles körű támogatást" élveznek.

"Meg kell erősítenünk a drónok gyártását, a drónok elleni képességeket. Ez pedig magában foglalja drónellenes dimenziók európai hálózatának kiépítését, amely képes észlelni és természetesen semlegesíteni is a kívülről érkező behatolásokat. Tehát egy olyan európai ökoszisztémát kell létrehoznunk, amely lehetővé teszi, hogy Európa élvonalbeli drónmegoldásokat fejlesszen ki, amelyeket az ihletett, amit Ukrajnában már most is csinálnak" - tette hozzá.

Ragaszkodott ahhoz, hogy nincs "konfliktus kelet és nyugat között" a témában, még akkor sem, ha ez valószínűleg előnyös lenne a keleti szárnynak, amely földrajzilag közelebb áll Oroszországhoz.

Az Európai Bizottság vezetője, Ursula von der Leyen úgy érvelt, hogy a légtérsértések "a hibrid háborús taktikák részét képezik", és "erős és határozott reakciót és választ követelnek Európától".

"A legerősebb elrettentő erőt kell nyújtanunk, léptékben és sebességben. És ez állt mai megbeszélésünk középpontjában. Egyértelmű a sürgősség érzése, mert a béke megőrzése mindig is az Európai Unió egyik alapvető feladata volt" - tette hozzá.

Von der Leyen szolgálatai két héten belül védelmi ütemtervet fognak előterjeszteni, amely a vezetők szerdai megbeszéléseire épül, és felvázolja a képességekkel kapcsolatos célokat, hogy a hónap folyamán tartandó hivatalos csúcstalálkozón döntéseket hozhassanak.

Belga aggodalmak

Miközben a vezetők Koppenhágában a drónokról való alkudozással töltötték idejük nagy részét, arra is volt idejük, hogy megvitassák az Ukrajnának nyújtott pénzügyi és katonai támogatás megerősítését célzó új intézkedéseket, amely kérdés szorosan összefügg az európai védelem kérdésével.

Sokat beszélünk az Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciákról, de valójában ez pont fordítva van: Ukrajna ma Európa biztonsági garanciája. Az Ukrajnának nyújtott támogatásunk közvetlen befektetés a saját biztonságunkba - mondta Frederiksen, aki szerint "egy tagállamot leszámítva" mindannyian támogatták Ukrajna EU-csatlakozását és az első csatlakozási fejezet megnyitását, mivel a háború ellenére Ukrajna sok reformot ért el. A dán kormányfő nem mondta ki, de az egyetlen ellenző ország továbbra is Magyarország.

A 27 vezető röviden eszmét cserélt a Bizottság merész javaslatáról, miszerint 140 milliárd eurós kölcsönt bocsátanak Kijev rendelkezésére a befagyasztott orosz vagyon készpénzegyenlege alapján, amelynek nagy részét ma a brüsszeli székhelyű Euroclear központi értéktárban tartják. A kölcsönt feltételekhez kötötten, fokozatosan folyósítanák.

A terv szerint, amely még korai szakaszban van, és amelyet még konkretizálni kell, Ukrajnát csak akkor kérnék fel a kölcsön visszafizetésére, ha Moszkva beleegyezik az okozott károk megtérítésébe. Innen ered a "jóvátételi kölcsön" elnevezés. Ezt követően a Bizottság visszafizetné az Euroclearnek, az Euroclear pedig Oroszországnak, így zárulna be a kör.

Bár a tervezet széles körű támogatást kapott a vezetők körében, Bart De Wever belga miniszterelnök ellenállásába ütközött, aki a vezetők közötti vita során szót kért, és jogi és technikai aggályokat fogalmazott meg. (De Wever nem állt szóba az újságírókkal megérkezésekor.)

Belgium számára az egyik kulcskérdés a kockázatkezelés: hogyan kezelne a blokk közösen egy esetleges buktatót, nemteljesítést vagy pert anélkül, hogy az országot, mint az Euroclear házigazdáját, magára hagynák.

A találkozó végén von der Leyen igyekezett eloszlatni De Wever fenntartásait. "Teljesen világos, hogy Belgium nem lehet az egyetlen tagállam, amely viseli a kockázatot, a kockázatokat szélesebb vállakra kell helyezni" - mondta. "Nincs szó a vagyon lefoglalásáról" - hangsúlyozta ismét. "Az orosz követelés orosz követelés marad".-forrás:euronews