Először cserbenhagyták, azután szentté avatták a lefejezett francia tanárt

2020.10.22

Október 16-án egy tizennyolc éves, csecsen származású fiatal meggyilkolta a 47 éves Samuel Patyt, egy párizsi agglomerációhoz tartozó kisváros iskolájának (a magyar általános iskola felső tagozatának megfelelő college) történelem és földrajz szakos tanárát. Megállította az utcán, késsel megölte, levágta a fejét, majd képet készített róla a telefonjával, amit posztolt a közösségi médiában. A támadót agyonlőtték a nem sokkal később kiérkező rendőrök.

amuel Paty fényképét tartják egy franciaországi megemlékezésen   -   Szerzői jogok  Lewis Joly/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved
amuel Paty fényképét tartják egy franciaországi megemlékezésen - Szerzői jogok Lewis Joly/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved

A tanár, az apa és a próféta képmása

Patyt azért ölték meg, mert október 5-én, hétfőn, az állampolgári ismeretek órán a szólásszabadság kérdéseit boncolgatva megmutatta tanítványainak a Charlie Hebdo szatirikus lap Mohamed prófétáról készült karikatúráit. (A muzulmán vallás szabályai szerint sem a prófétát, sem Istent nem szabad ábrázolni, minden ilyen ábrázolás istenkáromlásnak számít, ezért vált a Charlie Hebdo szerkesztősége a terroristák célpontjává.) Az osztályban muzulmán diákok is voltak. Paty megkérte azokat, akiknek az érzékenységét sértik a képek, hogy az óra vonatkozó részén ne vegyenek részt. Csak páran éltek a lehetőséggel.

Ezen a napon nem is volt az iskolában egy lány, aki az intézménnyel korábban számos ügyben konfliktusba került. Az ő édesapja indította el később a Paty meggyilkolásához vezető lavinát. A felháborodott apa a közösségi hálón posztolta ki a tanár képét, nevét és címét azzal, hogy az illető azzal dicsekedett a lányának, hogy részt vett a Charlie Hebdo melletti szimpátiatüntetésen. "Szeretitek a prófétátokat. Itt a tanár neve és címe, ha nemet akartok mondani az ilyesmire" - zárta posztját az apa.

Felháborodott muzulmánok és szülők kezdtek online bosszúhadjáratba Paty ellen. Az apa egy iszlamista szervezet vezetőjével ment be az iskolába, panaszt tenni az óra miatt. Az online hadjárat pedig felkeltette a későbbi gyilkos figyelmét, aki már hetekkel korábban elhatározta, hogy megöl valakit, aki szerinte megsértette a prófétát.

Patyt - aki egyébként évek óta tanította a témát ugyanígy - egyértelműen aggasztotta, hogy ezúttal iszlamista fanatikusok szálltak rá, ezért segítséget kért az iskolától. Az igazgatója annyit mondott csak, hogy Paty kérjen nyilvánosan bocsánatot az osztálytól és e-mailben engesztelje ki a szülőket.

Október 9-én az oktatási hivatal felügyelője egy vallási ügyekre szakosodott oktatási referenssel találkozott Paty, aki hiába mondta neki, hogy halálos fenyegetéseket kap, és kért védelmet. A tanfelügyelő megrótta, amiért nem tartotta magát a semlegesség elvéhez, és utasította, hogy kérjen bocsánatot, hátha ezzel sikerül lecsendesíteni a vihart.

Paty egy héttel később halott volt.

Virágok Samuel Paty munkahelye előttMichel Euler/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved.
Virágok Samuel Paty munkahelye előttMichel Euler/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved.

Ki lesz a hunyó?

A gyilkosság elkövetője szintén halott. A rendőrség tizenhat letartóztatottból hét ember őrizetét tartotta fent. Ezek vagy részt vettek a tanár elleni ideológiai hadjáratban, vagy pénzért tippeket adtak a gyilkosnak (két diák mutatta meg neki, hogy ki Paty, akik úgy tudták, hogy egy videót akar készíteni a támadó, miután bocsánatkérésre kényszeríti a tanárt).

Bezárattak egy Párizs északi részén lévő mecsetet, amely megosztotta a Patyt támadó videókat, és betiltották azt az iszlamista szervezetet (Cheikh Yassine közösség), amelynek a vezetője a lány apjával együtt ment be az iskolába panaszt tenni Paty órája miatt, valamint több másikat. Franciaország tömeges tüntetéseken rótta le tiszteletét Paty emléke előtt, a közhangulat pedig azt követeli, hogy az állam lépjen fel határozottabban a szekuláris állam szabályait el nem fogadó muzulmán csoportokkal szemben, amelyektől a mérsékelt muzulmán csoportok kétségbeesetten elhatárolódnak.

Bocsánatkérés egy külvárosi imámtól

Hassen Chalghoumi, a Drancy nevű párizsi külváros egyik imámja Marek Halter, lengyel származású zsidó íróval, békeharcossal - a vele készült Euronews-interjú itt látható - és több másik imámmal látogatott az iskolához, ahol Paty tanított, hogy lerójja kegyeletét. Bocsánatot kért a vallása nevében elkövetett gyilkosságért, és arról beszélt, hogy a hithű muzulmán gyerekek tiszteletben tartják a tanáraikat, a Köztársaság törvényeit és iskoláit.

Chalghoumi azt szeretné, ha franciaországi muzulmánok ezrei gyászolnának a családdal, és szerinte a gyilkosságnak ébresztőként kellene hatni a társadalomra. "Egy férfit lefejeztek Párizsban a nyílt utcán. Ez nem Bagdad!" - fogalmazott.

A Köztársaság alapelvei

Franciaországban az állam és a vallás elválasztásának alapelvét nagyon komolyan veszik, ahogy a szólásszabadságot is. Ennek az extrém példája volt mindig is a Charlie Hebdo, amely tényleg az elviselhetőség határát kereste - és gyakran át is lépte - amikor a legkényesebb kérdésekből, vallásból, háborúból, politikából, katasztrófákból csinált viccet.

Mindeközben Franciaországban jelentős muzulmán népesség él, amelynek radikális része egyre nehezebben fogadja el a szekuláris állam szabályait, és nem csak a Charlie Hebdo - Mohamedet adott esetben csupasz fenékkel ábrázoló - rajzait, hanem a Koránnak ellentmondó természettudományos ismereteket is kikéri magának. És bár egy muzulmán hívő kis megerőltetéssel elkerülheti a Charlie Hebdo karikatúráit, a közoktatással mindenképpen találkozik.

A radikalizáció jellemzően a bevándorlók Franciaországban született, második-harmadik generációját érinti, amely már nem ismeri a nélkülözést, ami elől szülei Európába érkeztek, viszont úgy érzékeli, hogy háttere miatt korlátozottak a lehetőségei. Mivel tehát francia állampolgárokról van szó, valamit kezdeni kell velük: az integrálás nemes feladata az alulfinanszírozott és túlterhelt közoktatásra hárul.

A tanárszakszervezetek sorra mutatnak rá, hogy akár az állampolgári ismeretek, akár a történelem, akár a fizika tantárgyakon belül is tanítaniuk kell olyan témákat, amelyek hasonló ellenállást váltanak ki a muzulmán vallású gyerekekből vagy fiatalokból, és ehhez semmiféle szakmai segítséget nem kapnak. A magát eleve alulfizetettnek és kizsigereltnek érző tanári szakma úgy véli, hogy már a koronavírus-járványban is ágyútölteléknek használták őket, amikor a gyakorlatilag betarthatatlan egészségügyi szabályok mellett visszaküldték őket az osztálytermekbe.

Samuel Paty gyászszertartása a Sorbonne-onFrancois Mori/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved.
Samuel Paty gyászszertartása a Sorbonne-onFrancois Mori/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved.

Samuel Patyt Emmanuel Macron felterjesztette a legmagasabb állami kitüntetésre, a Francia Köztársasági Becsületrendre. 11 nappal azután, hogy hiába kért segítséget tanfelügyelettől. 4 nappal azután, hogy brutálisan meggyilkolták a nyílt utcán

Az iskola, ami nem segített neki, hamarosan Samuel Paty nevét fogja viselni.