Elon Musk - egy magánember, aki képes megzavarni az egész világot

Az Első Számú Közellenség úgy kell, mint egy falat kenyér, és ennek legújabb típusa a 'technológiai oligarcha', akit korlátozni és fegyelmezni kell, beszorítva a politikai struktúra valamelyik ellenőrizhető polcára. Legfeljebb pár tucat személyről és néhány vállalatról van szó, akiknek befolyása globális lett az elmúlt 20 évben. Sokan az info-cégek hatalmának megnyirbálásával oldanák meg a kultúrháborús konfliktusokat, és a nemzeti érdekek védelmében a trösztellenes törvényeket alkalmaznák a technológiai monopóliumok felszámolására. Ezzel remélik visszaadni a politikai szuverenitást a kormányoknak, akár George Orwell látomását is segítségül hívva, bár ennyire talán még nem rossz a helyzet.

Megingott egy újabb Berlini Fal, de le is dől majd?

A napi 230 millió látogatóval büszkélkedő Twitter mikroblog körül kirobbant vélemény- és indulatcunami oka nem a vállalat tulajdonosváltása, hanem a felvásárló filozófiája. Korunk egyik legzabolátlanabb elméje a modern iparágak szinte minden szegmensében jelen van, az elektronikus fizető-rendszerektől a villanyautózáson és az agyba ültetendő chipeken át az űrhajózásig, és sokakat nagyon zavar, hogy most a világ működését befolyásoló újabb eszközhöz jut. Ezek együttesével olyan hatást lehet gyakorolni a legfontosabb folyamatokra, amire sok kormány sem képes.

"A szólásszabadság a működő demokrácia alapköve, a Twitter pedig egy digitális várostér, ahol az emberiség jövője szempontjából létfontosságú kérdésekről vitatkoznak" - írta Musk az üzletet bejelentő nyilatkozatában, amiben megígérte, hogy megnyitja a platform algoritmusait, és kivégzi a hamis híreket terjesztő forrásokat. Ezzel ledől a cenzúra egyik Berlini Fala - foglalja össze az ügy lényegét David Sacks internetes nagyvállalkozó. Új ellen-elit jött létre, kesztyűt hajítva a hagyományos tájékoztatási és propagandarendszerek arcába, melyek száz éve megszabják a tömegek véleményét és gondolkodásmódját.

Az információs háború nem most kezdődött, de mostantól lesz totális

Az új techno-elit legfőbb ellensége maga a pártpolitikai intézményrendszer. Ennek egyik jelentős alakja Barack Obama egykori elnök, aki áprilisban a Stanford Egyetemen tartott beszédében fokozott szabályozást sürgetett az interneten, hogy megakadályozzák a mérgező tartalmak terjedését, mert azok rombolják az amerikai demokráciát és aláássák az állampolgárok hitét a politikai rendszerben. "Amint elveszítik bizalmukat a vezetőikben, a mainstream médiában, az alkotmányos intézményekben, a játéknak vége" - mondta volt elnök.

A sajtószabadság Világnapján (idén május 3-án, Uruguayban) a jelmondat az, hogy az újságírás jelenleg digitális támadás alatt áll. Az új eszközök lehetőségei hatalmasak, de a vele járó veszélyek is fokozott óvatosságra intenek, mondja az UNESCO. A világsajtót ma is nagyban vezérlő Egyesült Államokban az 1791-ben megalkotott és máig tabuként tisztelt garancia szerint az állam nem korlátozza a szólás és a sajtó jogát, vagyis a szabad polgárokra bízza, hogy kinek és mit hisznek el, és egyben biztosítja a véleményük kialakításához szükséges információk megismerésének lehetőségét.

Mégis, a Riporterek Határok Nélkül nevű szakmai szervezet rangsorában az USA csak a 42. helyen áll, messze elmaradva az észak-európai államok vagy Németország mögött. A lehangoló jelenség okát sokan az amerikai közösségi platformok túlzottan megnövekedett súlyára vezetik vissza.

Obamához képest Joe Biden óvatosabban fogalmaz. 2016 óta most először rendezték meg újra a Fehér Házi tudósítók vacsoráját, ahol a hangulatot az Alkotmány és a sajtószabadság szelleme lengte körül. Bár a megújult vírusveszély miatt az elnök a vacsorát kihagyta és csak beszédet tartott, annak hangvétele a sajtó iránti tiszteletet mutatta. Az ilyenkor kötelező viccelődések és ugratások mellett az elnök kijelentette, hogy "az első alkotmánykiegészítés rendkívüli védelmet biztosít a szabad sajtó számára, de ezzel súlyos kötelezettség is jár, hogy az igazságot keressétek, ne pedig a lázítást vagy csak a pőre szórakoztatást".

Az ünnepélyesség tréfás oldásaként az elnök még megjegyezte, hogy öröm számára együtt lenni olyan emberekkel, akiknek az elfogadottsága még az övénél is alacsonyabb.

Az új elit célja a hatalom 'visszavásárlása'

A 2016-os különféle populista mozgalmak közös vonása a technokrata elittel szembeni fellépés volt. Ebben nem látszott lényegi különbség Bernie Sanders vagy Donald Trump között. Céljuk az volt, hogy a közönség lehetőleg az ő beszédeikből, illetve a hozzájuk igazodó hagyományos nagy eszközökből (mainstream) tájékozódjon. Hillary Clinton nagyobb interjúi a CNN-en zajlottak, és hasonló képet mutattak Donald Trump szereplései a Fox News felületén.

Végül 3 milliós szavazattöbbsége ellenére is Clinton veszített, mert ellenfele sokkal erőteljesebben épített a közösségi médiára, és elsősorban a Twitterre. Ezzel az eszközzel találta meg a billegő államok szavazóit, míg Clinton inkább a nagy televíziókban költötte a pénzt hirdetésekre. Viszont később Trump sem úszhatta meg, hogy úgy száműzzék a platformról, mintha csak egy névtelen troll lett volna. A közösségi média megnyerte első nagy menetét a hagyományos tájékoztatási rendszerrel szemben, és sem a Clinton-, sem a Trump-klán nem szerezte vissza hagyományos tájékoztatási privilégiumait, és valószínűleg már nem is fogja.

Musk és más milliárdosok, akik az ellen-elitbe tömörülnek, most azt tesztelik, hogy mi történik, ha egyszerűen 'visszavásárolják' a közbeszéd nagy intézményeit, sosem látott függetlenséghez jutva, és újraírva a tájékoztatás szabályait. Ezzel nagyobb felhatalmazást adnak az átlagos felhasználóknak, és immár közvetlenül veszélyeztetik az intézményi elit érdekeit.

A vállalkozás nagyságrendje lenyűgöző

Noha a világ leggazdagabb személyeként tartják nyilván, de Elon Musknak sincs a mellényzsebben 44 milliárd dollárja egy ilyen méretű akcióra. A vételár fedezete egy pénzügyi mix, amiből 13 milliárd a Morgan Stanley által vezetett bankcsoport rendes befektetési hitele. Ennél jóval keményebb összetevő a Teslára felvett további 12,5 milliárd, mert ehhez 60 milliárdnyi részvényt kellett zálogba helyeznie fedezetül.

A hatalmas mixben 21 milliárd a készpénz. Ennek forrása rejtélyes egyelőre, mert nem tudni, hogy Tesla részvények eladásából származik-e, és/vagy megszabadul a Dogecoin érdekeltségeitől. Az is lehetséges, hogy külső partnereket vonz be, felhígítva ezzel saját részesedését a Twitterben. A készpénzes tétel a felvásárlás gyönge pontja, azért is, mert a bejelentés falrengető ütést mért a Tesla részvényekre, súlyosan megcsapolva a vezérigazgató privát befektetéseit is.

Az ügylet nagyságrendjét érzékelteti, hogy ekkora keretből Musk egy teljes évig tudná finanszírozni Olaszország védelmi költségvetését, vagy például Ausztráliáét, aki éppen nukleáris tengeralattjárók beszerzésén töri a fejét.