Csernobilt a Világörökség helyszínének javasolta Ukrajna
A csernobili erőmű és Pripjaty nagyjából 2600 négyzetkilométeres övezetét a Világörökség helyszínének nyilvánítaná Ukrajna abban reményben, hogy még több látogatót vonzana a térség, ahol a világ eddigi legnagyobb nukleáris katasztrófája következett be 1986. április 26-án.
A katasztrófaturisták eddig is előszeretettel látogattak az egykor 50 lakosú kisváros környékére, amely szinte a csernobili tragédia másnapján teljesen kiürült. A kíváncsiságot csak fokozta a 2019-ben bemutatott sorozat a súlyos baleset sokak által nem ismert körülményeiről, ráadásul a New York Times külön útikalauzt szerkesztett a látogatók számára.
Ebben az időszakban Csernobil mágnesként vonzotta az utazókat. Minden nap és minden héten 30, 40, sőt majdnem 50 százalékkal nőtt a látogatók száma - nyilatkozta Viktor Korol, a lezárt övezet egyik utazási irodájának vezetője.
Perverz zarándoklat
"Perverz zarándoklat, hogy az ember a saját szemével győződjön meg arról, milyen lehet a világvége" - így számolt be saját, kétnapos csernobili kirándulásáról Mark O' Connell, a New York Times-ban.
Az ukrán illetékesek abban bíznak, hogy kezdeményezésükkel egyrészt újabb lendületet kap az idegenforgalom, másrészt pedig sikerül megőrizniük a kárhoztatott létesítmény és a szellemváros állapotát.
A tavalyi 124 ezer csernobili turista négyötöde külföldi volt. Ez arra utal, hogy Csernobil nem csupán az ukránok, hanem az emberiség számára is történelmi fontosságú. A Világörökség címe kegyhellyé emelné a lezárt övezetet - indokolta az ukrán kormány javaslatát a kulturális miniszter.
"A térséget meg kellene nyitni a látogatók előtt, de ez több mint kalandtúra" - érvelt Olekszandr Tkacsenko.
A csernobili övezetben a természet már éledezik, az ember számára azonban legalább 24 000 évig, a plutónium eltűnéséig lakhatatlan marad Pripjaty és szomszédsága.
Az ukrán kormány reményei szerint a Kijevtől alig kétórányi útra fekvő Csernobil akár évi 1 millió turistát is vonzhat.
Az UNESCO legkésőbb 2023-ig dönt a világörökségi cím odaítéléséről.
A magyar Világörökség-helyszínek
Magyarországról eddig nyolc helyszín került fel a Világörökségi Listára, tizenegy helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.
A magyar Világörökség-helyszínek a felkerülés évével:
• Hollókő (1987). A Budapesttől körülbelül 100 kilométerre, a Cserhát hegységben fekvő Hollókő máig őrzi középkori jellegét.
• Budapest (1987). Budapest a világ egyik legszebb panorámáját nyújtó városa. A világörökségi helyszínhez a budai Várnegyed, a Duna két partja és az Andrássy út tartozik.
• Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995). Az Aggteleki- és Szlovák-karszt barlangjai Magyarország és Szlovákia közös világörökségi helyszíne.
• A Pannonhalmi Bencés Főapátság (1996). A bencések által épített hajdani Szent Márton-monostor volt az egyik legjelentősebb központ ahonnan a kereszténység elterjedt Magyarországon.
• A Hortobágyi Nemzeti Park (1999). A kelet-magyarországi Hortobágy pusztája Európa legnagyobb egybefüggő természetes füves térsége.
• A pécsi ókeresztény sírkamrák (2000). Pannóniában, az egykori római provinciában alapított Sopianae - a mai Pécs - városának 4. századi ókeresztény közössége temetőjében kápolnát, sírkamrákat és épített sírokat is épített. A késő római temető a mai belváros északnyugati részén a székesegyház környékén található.
• A Fertő-táj (2001). Magyarország és Ausztria közös világörökségi helyszíne.
• A tokaji borvidék (2002). A Zempléni-hegység lábánál fekvő Tokaj-hegyaljai borvidék szőlősök, gazdaságok, kisvárosok, borospincék bonyolult rendszerével jól illusztrálja a híres bor készítési folyamatát.
