Brüsszeli gyors: Európa és az űrverseny

Magyarország öt éven belül ismét embert küldene a világűrbe. Budapest az orosz űrkutatási ügynökséggel együttműködve hajtaná végre ezt a küldetést. Kevesen tudják, hogy az elmúlt években Európa is nagyhatalommá vált az űrben.

A kontinens évente nyolcmilliárd eurót költ erre a területre. Ez az amerikai büdzsé fele, de háromszor annyi, mint az oroszok költségvetése. Az indiai programnál is hatszor nagyobb az európai.

Az uniós költségvetésből valósult meg a Galileo navigációs rendszer és a Copernicus nevű program is, amely a föld felszínét figyeli, de további projekteket is terveznek.

És miért fontos az unió ezen a téren?

Az Európai Bizottság digitális ügyekért felelős biztosa válaszolt. "Nagyon sok haszna van ennek a földön, a mindennapi életben sokszor használjuk az űrből érkezett adatokat, például a szállításban" - mondta Margrethe Vestager uniós biztos.

"A következő terület az űrbiztonság lehet. Ez arról szól, hogyan védjük magunkat az űrből érkező veszélyektől. Leginkább az űrszemétről van szó, az űrben keletkező hulladék kezeléséről" - mondta a portugál űrügynökség vezetője, Chiara Manfletti.

A nagyhatalmak közösen oldanák meg az űrszemét problémáját - bár az ilyen együttműködés nem gyakori az űrben, ahol élesedik a verseny.

"Ha összefogunk, Európa nagyon jó pozícióba kerülhet. Ha ez nem sikerül, gondban leszünk. Ha nem csak pénzügyi szempontból nézzük az együttműködést, hanem az ipari eredmények összefogásaként, akkor az Európai Űrügynökség és az Európai Uniós is egy nagyon fontos játékos" - mondta az európai űrügynökség igazgatója, Johann-Dietrich Wörner.