Bíróságon vágna oda a Gazpromnak Bulgária
Az orosz gázipari holding két hónappal az ukrajnai invázió kezdete után, 2022. áprilisában állította le a gázszállítást Bulgáriába és Lengyelországba, mivel a két ország úgy döntött, nem hajlandók orosz rubelben teljesíteni a kifizetéseket.
A felek közötti szerződés pénznemét eredetileg dollárban határozták meg, de Vlagyimir Putyin orosz elnök néhány héttel korábban aláírta azt a rendeletet, hogy az orosz gázért rubelben kell fizetni, függetlenül az érvényben lévő szerződésektől.
A bolgár energiaügyi minisztérium közlése szerint Szófiában jelenleg jogi elemzés készül, hogy eldöntsék, indítsanak-e keresetet az elszenvedett károkért. Hozzátették. az állami tulajdonú Bulgargaz már kiválasztott egy nemzetközi ügyvédi irodát, amely képviselni fogja az országot az eljárásban egy választott bíróság előtt.
A bolgár energiaügyi minisztérium azt nyilatkozta az Euractiv uniós ügyekre szakosodott hírportálnak, hogy a Bulgargaz ezt a vitát kiemelten kezeli. A jogi elemzésének célja, hogy minden lehetséges forgatókönyvet elemezzen, és meghatározza, mi a legjobb stratégia a bolgár vállalat érdekeinek védelmében. Közben a Gazprom által okozott károk felmérésének előkészítése is az utolsó szakaszába ért már.
2023-ban Bulgária tranzitadót vezetett be az orosz gázra, arra számítva, hogy az új díjból származó bevételek november közepéig befolynak, de az országnak nem sikerült pénzt beszednie a Gazpromtól.
Magyarország és Szerbia tiltakozott az adó ellen, azzal érvelve, hogy az tovább drágítja az orosz gázt. A schengeni övezethez való bolgár csatlakozásáról zajló tárgyalások közepette a szófiai kormány tavaly decemberben végül elvetette a tranzitadó tervét.
A finnek is kártérítést követelnek Moszkvától.
A Fortum finn állami energetikai vállalat is jogi eljárást indított, hogy kártérítést követeljen az Oroszországban lefoglalt eszközeiért.
A Kreml tavaly áprilisban vette át az ellenőrzést a Fortum és a német Uniper oroszországi részlegei felett, hogy megtorolja a nyugati országokban lévő orosz vagyon lefoglalását. A két vállalat együttesen több mint 10 hőerőművet birtokol Oroszország-szerte.
A Fortum a vagyonelkobzás utáni hónapban 1,7 milliárd eurós (1,84 milliárd dollár) veszteséget jelentett be.
A finn energetikai cég tavaly júliusban elküldte Oroszországnak a vitás ügyekről szóló értesítéseket, de a Kreml semmilyen rendezési tárgyalást nem kezdeményezett.
Moszkva tagadja, hogy a Fortum és az Uniper "ideiglenes igazgatása", kisajátításnak minősülne.
