Az uniós vezetők Budapesten találkoznak, és egy égető kérdés foglalkoztatja őket: "Hogyan kezeljük Trumpot?"
Az európai vezetők nagy csoportja, köztük az Európai Unió legtöbb tagja, Budapestre érkezett egy magas szintű találkozóra, az Európai Politikai Közösség gyűlésére, amelynek egyik fő témája várhatóan az lesz: "Hogyan bánjunk el Donald Trumppal?"
Brüsszeltől Varsóig a politikusok még mindig az amerikai republikánus jelölt meglepően fölényes győzelmét próbálják feldolgozni, és azon töprengenek, hogy mit jelenthet Trump második elnöksége a már így is számos kihívással szembenéző kontinens közeljövőjére nézve.
Trump kampányígéretei között egyebek mellett az szerepelt, hogy minden az Egyesült Államokba érkező, külföldön gyártott termékre általános vámot vet ki, ami, ha életbe lép, nagy pusztítást végezhet Európa exportra támaszkodó gazdaságában: a Kínával szembeni keményvonalas politika arra kényszerítheti Pekinget, hogy átirányítsa kereskedelmi forgalmát a kontinensre, és olcsó áruk új áradatát hozza be, ami tovább borítja a piaci versenyt.
Trump várhatóan a fosszilis tüzelőanyag-iparágakat is támogatni fogja, (ismét) kilép a párizsi megállapodásból, és hátráltatja az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló globális erőfeszítéseket.
Az európai vezetők számára azonban Ukrajna és a NATO lesz a legfontosabb
Trump nyíltan azzal fenyegetőzött, hogy felülvizsgálja, vagy akár meg is szünteti Washington pénzügyi és katonai támogatását a háború sújtotta Ukrajnának, és azzal hencegett, hogy "arra bátorítja" Oroszországot, hogy "azt tegyen, amit csak akar" azokkal a NATO-tagállamokkal, amelyek nem teljesítik a kiadási célokat. Az az ígérete, hogy "24 órán belül" megállapodást köt a háború befejezéséről, felszítja a félelmeket, hogy Moszkva javára fájdalmas területi engedményeket kényszeríthet Kijevre.
Első ciklusa során Trump a külpolitikában kifejezetten tranzakciós megközelítést alkalmazott, a diplomáciát a befektetések megtérülésén, nem pedig régóta dédelgetett elveken alapuló tárgyalásként kezelte. Ez a megközelítés különösen problematikusnak bizonyult az EU számára, amely nemzetek feletti entitásként, érdekei érvényesítése érdekében nagymértékben támaszkodik a szabályokon alapuló multilaterális rendszerre.
Az amerikai választásokra készülve az Európai Bizottság külön munkacsoportot hozott létre a lehetséges forgatókönyvekre való felkészülés érdekében, ami jól tükrözi, hogy a blokk számára milyen nagy lett a tét. Egy brüsszeli diplomata szerint Trump eredendő kiszámíthatatlansága azonban megnehezíti, sőt, szinte lehetetlenné teszi bármely ország vagy intézmény számára az előre tervezést.
Az EU "készen áll arra, hogy szembenézzen a világ kihívásaival és megvédje értékeit, valamennyi partnerével és szövetségesével együtt. És ez továbbra is így marad, bármi is legyen a választások eredménye itt vagy ott" - hangsúlyozta egy másik diplomata.
Orbán meglepetésvendége?
Mindezek a kényes kérdések, a migráció kezelésével, a gazdasággal és a biztonsággal együtt, hosszasan megvitatásra kerülnek több találkozón, amelyek csütörtökön reggel kezdődtek Budapesten és péntek délutánig tartanak.
Elsőként a kétévente megrendezésre kerülő Európai Politikai Közösség (EPC) ülésezik, amely az ukrajnai orosz inváziót követően létrehozott kibővített formátum, és a kontinens vezetőit tömöríti, beleértve Ukrajna, Moldova, az Egyesült Királyság, Törökország és a Nyugat-Balkán vezetőit.
Egyelőre nem világos, pontosan hány kormány- és államfő jelenik meg Budapesten. A biztos távol maradók között van Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök, aki úgy döntött, hogy otthon marad, hogy koordinálja a Valencia régiót sújtó pusztító árvizekre adott válaszlépéseket.
Az előzetes várakozások szerint Írország, Szlovénia és Izland sem vesz részt a találkozón.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök viszont bejelentette, hogy részt vesz a budapesti találkozón, és a szövetségesektől további fegyvereket és pénzügyi támogatást kér, hogy "győzelmi tervét" előmozdíthassa . A kérés Trump győzelme nyomán különös sürgősséggel bír, még akkor is, ha a találkozó házigazdája, Orbán Viktor magyar miniszterelnök "háborúpárti programként" utasította el ezt a katonai segítséget.
Az EPC-t követően Orbán Viktor vacsorát ad a Budapesten jelen lévő uniós vezetők számára, amelynek középpontjában az EU-USA kapcsolatok jövője és a grúziai helyzet áll.
Orbán Viktor nem titkolta, hogy csodálja Trumpot, és úgy véli, hogy politikai visszatérése segíthet igazolni Magyarország gyakran ellenzéki álláspontját Brüsszelben.
"Bíztunk abban, hogy az év végére a nyugati világban többségbe kerülnek a békepártiak, és legyőzzük azokat, akik háborúpártiak" - mondta Orbán egy videóüzenetben, amelyet nem sokkal azután tett közzé, hogy Trump győzelme egyértelművé vált.
"Óriási esély van arra, hogy a gazdaságot most helyre lehet hozni, és a magyar-amerikai kapcsolatok visszatérhetnek az aranykorba" - tette hozzá.
A tisztviselők elismerik annak kockázatát, hogy Orbán esetleg távkapcsolaton keresztül meghívja Trumpot a vacsorára, ami az utolsó pillanatban érkező meglepetés lenne, és visszhangot válthatna ki a teremben, bár néhány vezető, például a szlovák Robert Fico vagy az olasz Giorgia Meloni örömmel fogadná a lehetőséget, hogy üdvözölhesse Amerika 47. elnökét.
Pénteken az EU vezetői informális csúcstalálkozót tartanak, amelynek célja, hogy a Mario Draghi mérföldkőnek számító jelentésében megfogalmazott ajánlások alapján kidolgozzák az "Új európai versenyképességi megállapodást". Draghi az Európai Központi Bank elnökével, Christine Lagarde-dal együtt vesz részt a csúcstalálkozón.
