Az Európai Bizottság 12 pontban indokolta meg, mi a gond a magyar alapítványi egyetemekkel

A Bizottság hétfőn döntött úgy, hogy továbbra is gondja van a közérdekű vagyonkezelő alapítványok magyar törvényi szabályozásával, most közzétette a részletes indoklást is.

Bár a magyar parlament elfogadta azokat a jogszabályokat, amelyektől az Erasmus+ és a Horizon Europe programokhoz való ismételt hozzáférést reméli a modellváltott egyetemek számára, az Európai Bizottság december 16-án úgy döntött, a kormány nem kezelte megfelelően felmerülő összeférhetetlenségi kockázatokat, ezért tovább blokkolja az Erasmus- és Horizon-programokban való magyar részvételt.

Az Európai Tanács 2022. december 15-én függesztette fel a Magyarországnak járó felzárkóztatási támogatások közel egyharmadát, vagyis 6,3 milliárd forintot. Ekkor tiltották meg az uniós intézményeknek azt is, hogy támogatást adjanak a magyar közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak.

A most közzétett alapos indoklás szerint a magyar szabályozás csak akkor lépne hatályba, ha a tagállamok a két évvel ezelőtti döntésüket visszavonják, ezt a megoldást azonban a Bizottság elfogadhatatlannak tartotta, mivel a korrekciós intézkedésnek a Bizottsághoz való benyújtásakor hatályba kell lépnie.

Azt is kifogásolták, írja a hvg.hu, hogy nem minden KEKVA-formában működő intézményre vonatkozik a jogszabály, a mellékletben ugyanis nem szerepel az összes modellváltó szervezet, a szabályokat pedig az összes jogalanyra alkalmazni kell. Ugyancsak nem teljesült előírás, hogy "a közérdekű alapítvány kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági tagjának, valamint a fenntartott szervezet ügyvezető igazgatójának megbízatásának időtartamát időben korlátozni kell."

A talán legvitatottabb kérdésről, a kuratóriumok tagjainak összeférhetetlenségéről a Bizottság azt írja, "az integritás nem elégséges, ha nincs megfelelően ellenőrizve és hiányosságok esetén nem kezelik", márpedig ez a szakértők szerint nem következik egyértelműen és garantálhatóan a magyar szabályozásból.

Korábban az Európai Unió összeférhetetlenségre hivatkozva zárta ki a modellváltásban résztvevő alapítványi formában működő magyar egyetemeket az Erasmus+ és a Horizon Europe programokból, mert a kuratóriumi tagok között sok kormányzati politikus volt. A Bizottság szerint ez veszélyt jelentett az uniós források elköltésére.

Közben hat magyar egyetem keresettel támadta meg az Európai Unió Bíróságánál azt az uniós határozatot, amely szerint a magyar szabályozás nem kezeli megfelelően a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiban felmerülő összeférhetetlenségi kockázatokat.

A keresetet a modellváltáson átesett Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Debreceni Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, és a Dunaújvárosi Egyetem nyújtotta be. Indoklásuk szerint a határozatot "az Európai Unió Tanácsa és Bizottsága bizonyos politikai aggályaira hivatkozva" fogadták el, és a benne lévő intézkedéscsomagnak az a célja, hogy "nyomást gyakoroljon Magyarországra" - írja a hvg.hu.