Az EU fókuszába került a magyar egészségügy helyzete
Mindez azt követően, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság újraválasztott elnöke egészségügyért és az állatjólét biztosításáért felelős portfólió betöltésére jelölte Várhelyi Olivért magyar uniós biztost, aki az elmúlt öt évben a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelt.
Az uniós döntés annak fényében érdekes, hogy Magyarországon az egészségügyi rendszerrel és intézményekkel kapcsolatos negatív hírek nap mint nap előjönnek. Az Euractiv emlékeztet, hogy egészségügyi miniszter nincs az országban.
"Ha az a cél, hogy az Európai Unió tagállamait ötletekkel segítsük az egészségügy lerombolására vagy feldúlására, akkor remek ötlet volt Várhelyit jelölni" – nyilatkozta Tarr Zoltán, a Tisza párt EP-képviselője.
A magyar közegészségügyi rendszer akkor került reflektorfénybe, amikor Magyar Péter, a Tisza vezetője nyáron körbejárta a kórházakat, és bemutatta, hogy némelyik milyen reménytelen állapotban van. Magyar akkor azzal vádolta Orbánt, hogy "szisztematikusan alulfinanszírozza és lebontja az állami egészségügyet", miután 2010-es hatalomra kerülését követően puszta megtakarítás céljából megvált az egészségügyi minisztériumtól.
Az Eurostat adatai szerint Magyarország a GDP 4,4 százalékát költötte egészségügyre 2022-ben, ezzel az aránnyal pedig utolsónak számít az EU-s rangsorban. Dr. Velkey György, a Bethesda Kórház igazgatója, egyben a Magyar Kórházszövetség elnöke azt nyilatkozta az AFP-nek, hogy "sajnos az egymást követő kormányok nem kezelték prioritásként a egészségügyet."
Panaszok sora
Felmérések szerint az közegészségügy minősége a magyar lakosság egyik legnagyobb gondja, a közösségi médiában alapvető higiéniai cikkek hiányától az omladozó helyiségekig sokasodnak a különféle panaszok. Egy, a harmincas éveiben trombózis következtében elhunyt férfi apja az AFP-nek azt mondta, hogy "nem volt légkondicionáló az intenzív osztályon, nem volt világítás a fürdőszobában az intenzív osztályon kívül, és a telefonunkat használtuk, hogy világítsunk. Nem volt WC-ülőke és víz sem."
Az Euractiv megjegyzi, hogy sok beteg azt mondja, hogy inkább magánszolgáltatókhoz fordul a jobb és gyorsabb orvosi ellátás érdekében, és említik egy 32 éves nő esetét, aki 3000 eurónak megfelelő összeget fizetett azért, hogy egy magánkórházban szülje meg második gyermekét, mert az első szülésének körülményeivel az állami kórházban elégedetlen volt.
Szakértők szerint a nehézségek nagy része Orbán hivatalba lépése előttről érkezik, ezzel együtt a magyar kormány nem sokat tesz érte, hogy rendezze a helyzetet. Dr. Sinkó Eszter közgazdász az AFP-nek azt mondta, hogy van néhány jól működő kórház, klinika és háziorvos, de a rendszer összességében gyengén teljesít, és azt támasztották alá a szintén a francia hírügynökségnek nyilatkozó egészségügyi szakemberek és más alkalmazottak is. Egy budapesti mentős azt mondta: az egészségügyi dolgozók általában túlterheltek és kiégettek, ennek egyik oka pedig a létszámhiány. Az AFP forrásai azt is közölték, hogy amennyiben egy magas rangú látogató vagy ellenőrzés érkezik, akkor gyorsan összeszedik a kellékeket és felszereléseket, és beviszik az ellenőrzött osztályra, hogy megmutassák, itt látszólag minden rendben van.
Orbán Viktor miniszterelnök hónap elején azt mondta, hogy minden évben történik előrelépés az egészségügy rendbetételével kapcsolatban, de hozzátette, hogy a munkát még nem fejezték be.
