„Anyád volt az” – így felelt a Fehér Ház a kérdésre, hogy ki javasolta a budapesti helyszínt

A Huffington Post újságírója kérdést intézett Karoline Leavitt sajtószóvivőhöz, hogy kinek az ötlete volt Budapestet választani a Trump-Putyin csúcstalálkozó helyszínéül. Az írásos, majd videós válasz szokatlan és meglepő volt.

Az incidens úgy zajlott, hogy egy újságíró a HuffPost-tól kérdést tett fel egy chat-ben, melyben a Fehér Ház kommunikációs csapata részt vett: "Ki javasolta, hogy a találkozó helyszíne legyen Budapest, Magyarország?". Ekkor Trump sajtótitkára, Karoline Leavitt, egyszerűen visszavágott.

"Your mom did"

Ugyanezt ismételte meg az elnöki hivatal kommunikációs igazgatója, Steven Cheung is. Amikor az újságíró visszakérdezett, hogy "ezt most komolyan így gondolja vagy viccesnek találja?", Leavitt így reagált: "Ami igazán vicces, az az, hogy újságírónak képzeled magad. Csak egy szélsőbaloldali aktivista vagy, akit senki sem vesz komolyan – még a médiás kollégáid sem, bár ezt nem mondják meg a szemedbe. Fejezd be a hamis, elfogult, hulladék kérdéseidet".

Leavitt egy pillanatig sem gondolta, hogy túllőtt volna a célon, sőt, az ominózus mondatot a Fox News kérésére a tévékamerába is újra bemondta.

A jobb érthetőség kedvéért meg kell jegyezni, hogy a 20 esztendős Huffington Post portál (Huff) a kezdetektől fogva hangsúlyozottan liberális-progresszív értékrendű online híroldalként működött, alternatívaként a konzervatív híraggregátorokkal szemben. Munkáját sok jogos bírálat is érte, főként a jobboldalról, ugyanakkor szakmai tekintélyt is kivívott, amit 2012-es Pulitzer díja is bizonyít.

Ez alkalommal viszont valóban csak egy tényre mutató kérdést tett fel, minden politikai sugallat nélkül, amikor megkérdezte, hogy ki javasolta a csúcstalálkozó helyszínét.

A sajtóosztály később megvédte a választ. Taylor Rogers szóvivő azt állította, hogy a kérdező "nem valódi újságíró", hanem "demokrata aktivista", így "a válasz több mint megfelelő" volt.

Legalábbis szokatlan

Az esetet vihar követte az amerikai sajtóban, mivel sokan az adminisztráció fölényeskedését és sajtó iránti megvetését látják benne. Az eset több okból is kiemelkedik a hatalom és a kontrollszervek örök csatájából. A választott kifejezés hangulata olyan, mintha egy iskolaudvarban hangzana el, nem pedig egy szuperhatalom vezetésének sajtóosztályától, amikor egy diplomáciai kérdés érkezik. Az ilyen szóhasználat teljesen szokatlan.

A sajtótitkár feladata normál esetben a közvélemény világos tájékoztatása, a megosztható információk átadása. Itt viszont a válasz nem tartalmazott sem magyarázatot, sem adatot, csak lekezelést, és a kérdés elhessegetését. Ezt jelzi, hogy azóta más médiumok sem kaptak feleletet a kérdésre, és továbbra sincs hivatalos információ arról, hogy ki tette a javaslatot a budapesti helyszínre, sem amerikai, sem orosz, sem magyar oldalon.

A Fehér Ház nem adott ki nyilatkozatot, sem helyesbítést, sem pontosítást, ami arra utal, hogy a kommunikációs stratégia tudatosan lezárta a témát. Ennek okát csak találgatni lehet, annak tudatában, hogy korábban Magyar Péter ellenzéki vezető, majd Szíjjártó Péter külügyminiszter is megpendítette a budapesti helyszín lehetőségét.

A helyszínválasztás olyan diplomáciai ügy, ami súlyos geopolitikai és intézményi jelentőséggel bír, emlékezve az 1994-es Budapesti Memorandum történelmi hatására. A tisztázás helyett viszont csak egy triviális és megkerülő válasz érkezett.

Nem a saját fejéből pattant ki

2018-ban Trump az ABC News egyik kérdésére válaszolva a következőt mondta az újságírónak: "Rendben van. Tudom, hogy maga nem gondolkodik. Sose szokott."

És ez csak egyetlen példa, mert több sajtószervezet, így a Riporterek Határok Nélkül kimutatta, hogy Trump több mint 100 alkalommal támadta verbálisan a médiát "fake news", "az emberek legrosszabbika" és "a nép ellensége" típusú kijelentésekkel.

A sajtóval szembeni ellenséges retorika révén Trump olyan szerepben tűnt fel, mint aki általában elutasítja a média ellenőrző funkcióját, és sok esetben kifejezetten a kormány ellenségének tartja. Szóhasználatában egyértelmű célpont lett a média intézménye és azok képviselői. Ugyanakkor széles körben (például 5,500 tweetben) használta ő is a média felületeit.

Politikai pályafutása során Donald Trump több mint 40 sajtópert indított vagy fenyegetett vele, főként a The New York Times, a CNN, Washington Post és BuzzFeed ellen. A legtöbbet elvesztette vagy visszavonta, és egyetlen jelentősebb győzelmet sem aratott. 2023-ban s a CNN elleni 475 milliós rágalmazási perét a bíróság elutasította.

A Fehér Ház és a kormány beássa magát a sajtóval szemben

Nem árt tisztázni, hogy Karoline Leavitt egy adminisztratív beosztott, tehát nem döntéshozó politikai szereplő, nem "politikacsináló", hanem a kommunikációs csatorna felelőse. Aligha a saját gondolatát osztotta volna meg, hanem inkább azt a modort és stílust tükrözte, amelyet Trump elnök alkalmaz, és azt utánozta, mint "hűséges katona". Egyben megragadta a lehetőséget a liberális sajtó és egy újságíró gyalázására is.

Az anyázós esettel párhuzamosan fut a Pentagon és a sajtó háborúskodása a védelmi információk kezeléséről. A védelempolitika, a katonai információk és a sajtó hozzáférése komoly vitaponttá vált, miután Pete Hegseth miniszter korlátozásokat vezetett be.

A helyzet jelenleg az, hogy az információk egy része zártabbá vált, és a sajtó kérdezési joga visszább szorult. Emiatt pártállástól teljesen függetlenül több mint 30 médium, köztük olyan nagy szervezetek, mint a Reuters és a Fox News visszaadták sajtóbelépőjüket és elhagyták a Pentagon sajtóterületét, illetve bezárták irodáikat a minisztérium épületében.-forrás:euronews