14 év alatt 4,5 magyarországnyi őserdő pusztult el a világon
43 millió hektárnyi trópusi őserdő pusztult el 2004 és 2018 között, derült ki a Természetvédelmi Világalap jelentéséből. Ez több mint 4,5-szerese Magyarország területének.
A szerdán ismertetett kutatás szerint az első számú felelős az iparosított mezőgazdaság, ami újabb és újabb legelők és termőföldek feltárását igényli. A bányászati projektek szintén komoly pusztítással járnak, ahogy az infrastruktúrafejlesztés is.
A WWF-jelentés 2004 és 2018 között készült műholdas felvételeken alapul és 24 trópusi, illetve szubtrópusi válsággócot jelöl meg, ahol az erdőirtás jelentős méreteket öltött.
A legjelentősebb pusztítást, 18,3 millió hektárral az Amazonas-őserdő szenvedte el Brazília, Kolumbia, Peru, Bolívia, Venezuela és Guyana területén. Ezt követi az Indonéziához, illetve Malajziához tartozó Borneó szigete 5,8 millió hektár erdőirtással, valamint a Paraguayhoz és Argentínához tartozó Gran Chaco alföld 5,2 millió hektárral. További érintett térségek között szerepelt Szumátra és Madagaszkár.
A WWF szerint az életünk a tét
A Természetvédelmi Világalap szerint környezettudatossá kell változtatni az erdőgazdálkodást és az élelmiszertermelést:
"Az őserdők az ember és a természet egészségbiztosítása. Szén-dioxidot raktároznak, fontos életteret biztosítanak és járványok elleni védgátként szolgálnak. Meg kell állítanunk az erdőirtást, mert különben véget ér az élet, ahogy azt mi ismerjük" - jelentette ki Georg Scattolin, az ausztriai WWF nemzetközi programjának vezetője.
A jelentés szerint a fogyasztók nagy szerepet játszanak az őserdők pusztulásában, ugyanis az így felszabadított területet gyakran takarmányozásra termesztett szója, vagy kakaó ültetvényekhez, illetve legelőként használják.
"Jobban kell védenünk az őserdőket, különben a Covid-19 csak ízelítőt nyújt a jövendőbeli válságokhoz. A természet kizsákmányolásával ugyanis gyakran keletkeznek veszélyes érintkezési pontok, amelyek lehetővé teszik, hogy vírusok átterjedjenek állatokról az emberre" - figyelmeztetett Georg Scattolin.
A WWF-szakértő ezért egy átfogó természetvédelmi egyezmény kidolgozását követeli az ENSZ biodiverzitással foglalkozó 2021 májusi csúcstalálkozóján.
