A nagyvállalatok adójának emelésével javítana a költségvetési hiányon az új francia kormányfő
Az új francia miniszterelnök, Michel Barnier kedden tartotta első beszédét a francia parlamentben, ahol a gazdaság állapotának súlyos helyzetére reflektált. A kormányfő többek között beszélt a nagyvállalatok adóemeléséről, lehetséges nyugdíjreformról és migrációs politikáról is.
Franciaország hatalmas adósságaira figyelmeztetett Michel Barnier új francia miniszterelnök első parlamenti beszédében.
A kormányfő ismertette programját, amely reményei szerint a következő két és fél évre szól.
Elmondta, hogy célja az ország költségvetési hiányának csökkentése lesz: a GDP jelenleg becsült 6 százalékáról jövőre 5 százalékra, 2029-re pedig 3 százalék alá.
A pozitív változás érdekében Barnier több megszorító intézkedést is bejelentett.
"A gazdaság jelenlegi helyzetében szükség van ezekre a lépésekre: közös erőfeszítést kell tennünk az adók igazság megoszlásának érdekében. Ez most főleg a nagyvállalatokat érinti, amelyek jelentős nyereséget termelnek - őket kérem nagyobb hozzájárulásra" - mondta Barnier.
Az új miniszterelnök azt is elmondta, hogy fő feladatai az életszínvonal javítása, a közszolgáltatások, a biztonság, a migráció és a nyugdíjrendszer terén lesznek majd.
"A nyugdíjrendszerrel kapcsolatban fontos párbeszédet folytatni, de a felosztó-kirovó rendszert mindenképpen meg kell tartani. A tavaly áprilisban elfogadott nyugdíjtörvény néhány szabályzásán is tudunk javítani: ilyen például a fokozatos nyugdíjba vonulás és a kiégés, a férfiak és nők közötti nyugdíjegyenlőség kérdése, amelyeken muszáj változtatni - vélekedett Michel Barnier.
Országszerte nagy az elégedetlenség
A szakszervezetek a magas megélhetési költségek miatt kedden többek között Párizs utcáin tüntettek, de 190 további megmozdulásra sor került már az elmúlt időszakban.
A párizsi és strasbourgi felvonulásokon több ezer ember vett részt, de további rendezvényeket tartottak Bordeaux-ban, Lyonban, Perpignanban, Rennes-ben és Nantes-ban is.
A szakszervezeti vezetők korlátozott mozgósításról beszéltek, becslésük szerint összesen 170 ezer ember vehetett részt a megmozdulásokon.
A tüntetők elmondták, hogy a demonstrációval a bérek és nyugdíjak emelését, a közszolgáltatatásokra fordított források növelését, és a nyugdíjreform visszavonását kérik.
