A magyar uniós pénzek teljes elzárásáról vitázhat az Európai Bizottság
5 frakció 26 képviselője kérte a Magyarországnak szánt összes uniós támogatás felfüggesztését az Európai Uniótól. A Bizottság képviselője szerint megvizsgálják a kérdést.
Az Európai Parlament képviselőinek egy csoportja felszólította az Európai Bizottságot, hogy azonnali hatállyal fagyassza be a Magyarországnak nyújtott összes uniós támogatást, mert szerintük Orbán Viktor kormánya rengeteget rontott Magyarország jogállamiságának helyzetén az elmúlt években. A levelet Piotr Serafin költségvetési biztosnak és Michael McGrath demokráciáért és jogállamiságért felelős biztosnak címezték, és 5 különböző képviselőcsoport 26 képviselője írta alá.
"Mi, az Európai Parlament 26 képviselője, azért írunk, hogy kifejezzük mélységes aggodalmunkat a közelmúltbeli magyarországi fejlemények miatt. Sürgetjük az Európai Bizottságot, hogy fokozza a nyomást Orbán Viktor kormányára, hogy hagyjon fel az uniós értékek és az uniós jogszabályok megsértésével, és az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében azonnal függesszen fel minden Magyarországnak nyújtott uniós támogatást a vonatkozó jogszabályokkal összhangban" - írták a képviselők.
A levél emlékeztet arra, hogy a Bizottság jelenleg 18 milliárd eurót tart vissza Magyarországtól különböző, 2022 decemberében elindított mechanizmusokon keresztül, elsősorban "a széles körű korrupció" és "a kormány által elkövetett súlyos jogállamisági jogsértések" miatt.
"Sajnálatos módon a 2022. decemberi határozatok óta Magyarország nemhogy nem tett érdemi előrelépést az előírt feltételek és mérföldkövek teljesítése felé, hanem ehelyett további riasztó visszalépéseknek volt tanúja" - áll a levélben, mely négy kulcsfontosságú problémát említ, köztük
- az Integritás Hatóság munkájába való közvetlen kormányzati beavatkozást,
- az igazságszolgáltatás függetlenségének aláásását, ami a Magyar Bírói Egyesület tiltakozásához vezetett,
- a budapesti melegfelvonulás (Pride) betiltását,
- valamint a "szuverenitás védelméről szóló törvény" jóváhagyását.
A levél emlékeztet arra, hogy ez a 2023-ban elfogadott törvény lehetővé teszi a külföldi pénzek választók befolyásolására történő felhasználásának vizsgálatát, ami eszköze lehet a kormánykritikus hangok elfojtásának. Az említett jogszabályon kívül az Országgyűlés jelenleg egy olyan törvénytervezetet vitat meg, amelynek értelmében a külföldről finanszírozott médiumok és civil szervezetek listára kerülhetnek és pénzbírsággal sújthatók.
EP-képviselők szerint az EU pénzügyi érdeke, hogy minden forrást megnyirbáljanak
A levél aláírói az EU jogállamisági feltételességi mechanizmusára hivatkoznak, mint olyan eszközre, mellyel az efféle jogsértések esetén megszakítható a finanszírozás. Az említett mechanizmust korábban már alkalmazták Magyarországgal szemben.
"Tekintettel a közelmúltbeli kormányzati támadások átívelő és átfogó jellegére, most még egyértelműbbé kell tenni, hogy a Magyarországnak nyújtott összes uniós finanszírozás jelentősen veszélybe kerül valamennyi költségvetési tételen keresztül. Ezért úgy véljük, hogy az összes pénzeszköz befagyasztása arányos az Unió pénzügyi érdekeit fenyegető kockázattal" - írják a képviselők, akik közt vannak néppárti, szociáldemokrata, zöldpárti, a Renew és a baloldali frakcióhoz tartozó törvényhozók is, köztük olyan kulcsfontosságú tisztségviselők, mint Monika Hohlmeier és Jean-Marc Germain, a jogállamiság feltételrendszerének társr-jelentéstevői, vagy éppen Daniel Freund, a korrupcióellenes frakcióközi munkacsoport társelnöke, valamint Moritz Körner, a költségvetési bizottság jogállamiság feltételrendszerének árnyék-jelentéstevője, illetve Tineke Strik, a Magyarországgal foglalkozó jelentéstevő és Niclas Herbst, az EP költségvetési ellenőrző bizottságának elnöke.
A Bizottság nyitottnak tűnik a kérdés megvitatására
Múlt hétvégén tízezrek tüntettek Budapesten az átláthatósági törvénytervezet ellen, amely az ellenzék szerint orosz típusú eszköz a kritikusok elhallgattatására. Szerda délután az Európai Parlament sürgős vitát tartott az ügyben, ahol több képviselő azonnali lépéseket sürgetett az Európai Bizottságtól.
Válaszában Michael McGrath, a demokráciáért és az igazságügyért felelős biztos kijelentette, hogy a Bizottság kész megvédeni az Európai Unió alapvető értékeit és jogait, többek között a jogállamisági feltételrendszer további alkalmazásával - tehát a pénzügyi megszorítások sem kizártak.
"A Bizottság mérlegeli a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó megközelítését, és a biztosok kollégiumának tegnapi ülésén további megbeszélést folytattunk erről a kérdésről. Ez pedig magában foglalta a feltételesség és a jogállamiság tiszteletben tartásának szerepének mérlegelését ebben a tekintetben" - közölték.
A Fidesz képviselői az európai parlamenti vitában azt mondták, hogy a szuverenitás megőrzése és a magyar politikába való külföldi beavatkozás korlátozása nemzeti érdek. Dömötör Csaba EP-képviselő azzal vádolta Brüsszelt, hogy baloldali aktivisták hálózatát finanszírozza a politikába való beavatkozásra, szerinte a 2022-es magyarországi választásokban több millió dollárral avatkoztak be külföldi szervezetek.
"Akármit is mondanak, annak, ami itt van, semmi köze a civil társadalomhoz. A civil társadalom helyből szervezi magát, de ezeket az aktivistákat a nagykoalíció innen finanszírozta, vagy a Nyílt Társadalom, vagy az USAID segítségével" - mondta.
Az új magyarországi átláthatósági törvényt, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök az önjelölt "tavaszi nagytakarítás" részeként jelentett be, a következő hetekben fogadhatja el a magyar parlament.
