A görög-török feszültség is téma a Mediterrán országok csúcstalálkozóján

A Földközi-tenger keleti medencéjében kialakult görög-török feszültség a legfőbb téma a Mediterrán térség uniós országainak csütörtöki korzikai csúcstalálkozóján.

Az Égei-tenger vizein mind a török mind a görög haditengerészet hajó megjelentek, Recep Tayip Erdogan török elnök és Kiriákosz Micotákisz görög kormányfő pedig egymást vádolják az eszkalálódó feszültség miatt.

A helyzet azután mérgesedett el a két ország között, hogy Törökország hadihajók kíséretében küldött kutatóhajót olyan vizekre, amelyet Görögország saját felségterületeként ismer el.

- Már több mint tíz éve éleződik ez a feszültség, most azt látjuk, hogy mindkét ország fellépett a saját érdekei mellett. Törökország és Líbia megállapodása a Földközi-tenger keleti részének felosztásáról fezsültséget keltett, aztán később a görög-egyiptomi megállapodás is. Most tehát azt látjuk, hogy mindkét ország próbálja a lehető legtöbbet kihozni ebből - mondta Hamdi Firat Büyük török politikai elemző.

A helyzettel foglalkozik az Európai Unió Külügyi Bizottsága is, amely a lehetséges válaszlépéseket vizsgálva a Törökországgal szembeni büntetőintézkedések bevezetését is mérlegeli.

- A Törökországgal szembeni esetleges uniós szankciók kétségtelenül határozott üzenetet fognak küldeni a török fél számára. De úgy gondolom, hogy ezek csak részei lehetnek egy átfogóbb stratégiának, amelyet az EU-nak Törökország felé kell kialakítania. Ennek a stratégiának egyfajta húzd-meg-ereszd-meg politikának kell lennie, vagyis egyszerre kell érvényesülnie a megengedőbb német megközelítésnek és a török agresszió határozott visszaszorításának francia elképzelésének - mondta az Athéni Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakának professzora, Pánájotisz Cákonász.

A Mediterrán uniós országok csúcstalálkozóján a görög-török konfliktus mellett a menekülthelyzetről, a líbiai politikai és fegyveres válságról, illetve az észak-afrikai államok és az EU kapcsolatáról is tanácskoznak a résztvevő országok.