A bírósági tilalom ellenére megünnepelték a boszniai Szerb Köztársaság napját
Annak ellenére látványos külsőségek között ünnepelték meg a Boszniában élő szerbek a boszniai Szerb Köztársaság alapításának 31. évfordulóját hétfőn, hogy a bíróság megtiltotta az egyenruhások parádéját és a civilek menetét.
Elemzők szerint a bíróság döntése csak olaj volt a tűzre, a szerb rendszámtáblák lecseréléséről szóló boszniai szabályozás óta a korábbinál is erőteljesebben hallatják a hangjukat azok a boszniai szerbek, akik a szövetségi államtól való elszakadást követelik.
Alkotmányellenes, mégis évente megrendezik
Bosznia-Hercegovina alkotmánybírósága 2015-ben alkotmányellenesnek nyilvánította a január 9-i boszniai Szerb Köztársaság napját, hangsúlyozva, hogy az esemény a Boszniában élő nem szerbekkel szemben diszkriminatív.
A tiltás ellenére az 1,2 millió boszniai szerb többsége munkaszüneti napként tekint január 9-re, felvonulnak a félkatonai szervezetek, és zászlós demonstrációt tartanak a civilek.
A bosnyákok és a szerbek közötti feszültség rendezését nehezíti, hogy
a két etnikum területi elhelyezkedése szakadozott az országban.
Északon, keleten és dél-keleten három fő területre oszlik a szerb lakosság, míg a főleg bosnyákok lakta vidék ezek közé ékelődik. A területi széttagolódás a szerbek szeparációs törekvésének is kerékkötője.
A félkatonai parádé, a felvonulások és az ünnepségek helyszíne jellemzően a szerb entitás székhelye (de facto fővárosa), Banja Luka, idén azonban először a szerb többségű Kelet-Szarajevóban is megtartották.
Szarajevó, a Bosznia-Hercegovinai Föderáció fővárosa, a bosnyák és a dél-keleti szerb entitás találkozásánál fekszik. A város keleti részében található a Boszniai Szerb Köztársaság közigazgatási központja.
A boszniai Szerb Köztársaság kikiáltása 100 ezer ember halálához vezető háborút indított
Boszniában 1992. április 5-én a muzulmán és horvát lakosság (a népesség 66%-a) népszavazáson döntött az ország függetlenedéséről. Válaszlépésként másnap a szerbek kikiáltották a Bosznia-Hercegovina északi, nyugati és keleti területeit magában foglaló Szerb Köztársaságot.
Ezzel a Bosznia-Hercegovinai Köztársaság háborúba került a fennhatóságát el nem ismerő, Szerbia által támogatott lázadó államalakulattal.
A boszniai háború 100 ezer ember halálát okozta, és itt, Srebrenicában történt Európa legnagyobb népirtása a második világháború óta.
Nem hozott nyugalmat a daytoni béke
Az éveken át tartó véres konfliktus az Egyesült Államok közvetítésével (washingtoni egyezmény, 1994) kezdett rendeződni, létrejött a Bosznia-Hercegovinai Föderáció. A bosnyák és horvát erők katonai szövetsége és a nemzetközi közösség fegyveres beavatkozása bírta rá a szerbeket az 1995-ös daytoni békeszerződés megkötésére.
A Bosznia-Hercegovinai Köztársaság neve Bosznia-Hercegovinára változott. A békeszerződés kimondta a boszniai állam függetlenségét és integritását, de az ország 49%-án elismerte a Szerb Köztársaság fennhatóságát, amely az ország területének 51%-át kitevő Föderáció mellett Bosznia és Hercegovina másik szövetségi egységévé vált.
Kitörölhetetlen fájdalom
A tárgyalóasztalnál történt rendezést sokan csupán formalitásnak tekintik, egy délszláv mondás szerint amíg a háború borzalmait megélt generáció tagjai élnek, addig nem lehet a kollektív tudatból kitörölni a fájdalmat.
A szerb társadalom nagy része élteti az elítélt háborús bűnösöket, így például Ratko Mladic szerb tábornokot vagy Radovan Karadzsics volt szerb vezető politikust.
A daytoni békével szembemenő Dodik Putyin szövetségese
Az USA feketelistáján szereplő Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke rendszeresen részt vesz a január 9-i ünnepségeken, és továbbra is az entitás Szerbiával való egyesítését szorgalmazza. (Dodik jó kapcsolatot ápol a magyar kormányfővel is, ami miatt ellenzéki körökből számos bírálat éri Orbán Viktort.)
Milorad Dodik a legmagasabb rangú állami kitüntetést adományozta a boszniai Szerb Köztársaság vezetése nevében Vlagyimir Putyinnak.Az orosz elnök távollétében kapta a boszniai Szerb Köztársaság Érdemrendje kitüntetést a boszniai Szerb Köztársaság napjának alkalmából január 8-án.
Milorad Dodik boszniai szerb elnök vasárnap azt mondta, hogy az elismerést az orosz elnök "a boszniai Szerb Köztársaság iránt tanúsított hazafias gondviselés és szeretet" miatt érdemelte ki.
A boszniai szerbek nem támogatják az Oroszország elleni szankciókat, és az ukrajnai háború kitörésekor Dodik - akkor még az ország háromtagú elnökségének szerb tagjaként - igyekezett megakadályozni, hogy Bosznia csatlakozzon a büntetőintézkedésekhez.
A félkatonai felvonulás sokakban félelmet kelt
A tavalyi banja lukai ceremónián hírek szerint Dodikot a boszniai szerb elítélt háborús bűnössel, Vinko Pandureviccsel látták.
A militarista parádé és a civil felvonuláson skandált szlogenek, illetve az ott énekelt dalok évről évre riadalmat keltenek azokban, akik - helyi kifejezéssel élve - a háború "nem szerb túlélői".
Christian Schmidt bosznia-hercegovinai főképviselő levelet küldött Dodiknak és a boszniai Szerb Köztársaság más magas rangú tisztségviselőjének, amiben arra emlékezteti őket, hogy a bírósági ítéleteket tiszteletben kell tartani.
A boszniai szerbek igazgatási központjának számító Kelet-Szarajevó polgármestere, Ljubisa Cosic szerint viszont "ez a Bosznia és Hercegovina nevű projekt lehetetlen".
