3,6 milliárd forinttal támogatta Mészáros Lőrinc bankja a spanyol szélsőjobboldal kampányát
Bebizonyosodott: valóban a magyar kormányhoz ezer szálon kötődő MBH Banktól kapott 9,2 millió eurós, vagyis 3,6 milliárd forintos kölcsönt a spanyol VOX párt.
Az El Páis napilap szeptember elején szellőztette meg az ügyet, de akkor a párt még nem volt hajlandó megnevezni a hitelező bankot, amivel megszegte a spanyol törvényeket. Santiago Abascal elnök azzal magyarázta a titkolózást, hogy nem akarják, hogy a közvélemény démonizálja a bankot, amelyik pénzt adott nekik.
Októberre azonban megtört a jég és Pepa Millán pártszóvivő beismerte: két banktól vettek fel kölcsönt a 2023-as parlamenti és önkormányzati választási kampányukhoz, az egyik a Magyar Bankholding Zrt. volt. Erre azért volt szükségük, mert a spanyol bankok nem voltak hajlandók hitelt adni a kétes megítélésű Voxnak.
Az El Páisnak több pártvezető is megerősítette, hogy az MBH két részletben utalt. Először 6,7 millió euró érkezett be a pártkasszába, majd 2,6 millió euró. Állításuk szerint ezt a tartozást azóta visszafizették.
A
Vox nyár óta nem csak bevándorlásellenes ideológiájával kötődik a
Fideszhez. A szélsőjobbosok júliusban az elsők között csatlakoztak az
Orbán Viktor gründolta Patrióták Európáért pártcsaládhoz, 6
EP-képviselővel erősítve a frakciót.
Santiago Abascal elnök pedig részt vett és felszólalt az Orbán Viktor szívügyének számító budapesti konzervatív dzsemborin, a CPAC-en.
A magyar hátszél amúgy nem volt elég a VOX-nak a tavalyi voksoláson. Bár továbbra is a harmadik legnagyobb parlamenti párt, 19 mandátumot veszített.
Volt már ilyen
Nem először fordul elő, hogy egy magyar pénzintézet finanszírozza egy szélsőjobboldali párt kampányát. 2022-ben derült ki, hogy a francia szélsőjobboldali politikus, Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés egy évvel korábban hitelt vett fel a Mészáros Lőrinchez köthető MKB-tól (ami azóta beolvadt a Magyar Bankholdingba). A 11 millió eurós magyarországi hitelt a párt azóta visszafizette.
De ez csak két példa a számtalanból. Miközben a magyar kormány szuverenitásvédelmi hatóságot hozott létre, hogy a külföldi államok és civilszervezetek ne tudjanak beavatkozni a magyar belügyekbe, addig a magyar vezetés titokban pénzzel és kampánytanácsadókkal támogatta a lengyelországi, szlovák vagy éppen boszniai szerb konzervatívokat a legutóbbi választásokon.
